E hét szerdáján hirtelen felindulásból ellátogattam egy felettébb érdekes előadásra. Nem csak Magyarországon létezik "képregényakadémia", hanem itt kint is, azzal a különbséggel, hogy ez nem egy szakmai szervezet, hanem előadássorozat különböző, a képregény műfaját érintő témákban. A mostani előadást Thomas Anessi tartotta, aki a poznani egyetem angol tanszékének tanára, aki kimondottan ékes lengyelséggel adott elő a Lengyel Népköztársaság képregényhőseiről. Nagyon érdekfeszítő volt, ahogy végigelemezte a hatvanas-hetvenes lengyel képregényeinek esztétikai sajátosságait (ebben a témában doktorált egyébként). Nagyon érdekes volt látni (Anessi képekkel is bőven illusztrálta a mondanivalóját), hogy a baromi erős lengyel grafikai hagyomány mennyire éreztette a hatását még az olyan szájbarágós antifasiszta propaganda-képregényekben is, mint amilyen például a Kapitan Kloss-sorozat volt.
A propagandagépezet folyamatosan kattogot egyébként, a bemutatott kiadásokból néhány oldalt mindig "ismeretterjesztő" szándékúnak álcázott szögekek foglalták el. Különös csemegét jelent a mai napig Kapitan Żbik, a szupermacsó lengyel rendőrhivatalnok, aki nem ismert lehetetlent. Ne felejtsük el, hogy a telefon még a 80-as években is elérhetetlen luxusnak számított (és nem csak a lengyeleknél), ehhez képest a derék kapitány már javában lebonyolít egy konferenciahívást, igaz, az alkotók fantázia kicsit túltengett azon a képen, amin Żbik egyszerre 5 külföldi rendőrhivatalnokkal beszél egyszerre egy!!! telefonon. A lengyel ős-skype bizonyítéka.
A legpszichedelikusabb vizuális trippet mindenképpen Tytus, Romek és Atomek triója jelentheti a szocialista lengyel képregényben. Az alkotó egy önreflexív gesztussal azt is bemutatta a műben, hogy jött létre Tytus figurája, aki egy csimpánz egyébiránt (miközben gyötörte magát a fő karakter kitalálásán a kiemlő tinta majomalakot, majd testet öltött). Az egész sorozat követte ezt a bohókás vonalat, képtelen kalandokkal fűszerezve a három jóbarát életét, de az éber hatalom most sem volt rest, a kiadások elején neves tudós bácsik írtak kiselőadásokat a képregényben látható tudományos képtelenségek okairól (pl. hogy miért nem lehet sima benzinnel űrutazásra indulni, és kivételesen nem azért csak, mert hiánycikk). Tytus amúgy igazi retró figurává nevesül a korrak, ahogy azt ez egyik hozzászólásból megtudhattuk, pólokon éppúgy feltűnk, mint képregényes rendezvények plakátjain. Tanulságos előadás volt, az érdeklődők ha nem is voltak rengetegen, de egy viszonylag nagyobb termet megtöltöttek az egyetemi könyvtár épületében.
http://independent.pl/n/12089
